Be kell szerelni a levegő napkollektorát a ház déli oldaláról. Ez a legfontosabb hátránya, mivel nehéz elkészíteni egy olyan levegőgyűjtőt, amely illeszkedik a ház külsejéhez, és nem rontja el annak külső részét. Ez a cikk leírja egy levegő napkollektor létrehozását is, hogy ez ne kerüljön a szemébe, összeolvadjon a ház alapjával és ne rontja az épület homlokzatát.
Anyagok, amelyeket a szerző napelemes kollektor készítéséhez használt:
1) téglalap keresztmetszetű fémcsatorna
2) 20 mm vastag táblák
3) nedvességálló rétegelt lemez 10-16 mm vastag
4) fertőtlenítőszer
5) fekete matt, hőálló festék
Fontolja meg a levegő-napkollektor létrehozásának fő lépéseit, és oldja meg a ház és a ház tervezésének ötvözésének problémáját.
alapvetően a modell Ez a napkollektor négyszögletes keresztmetszetű csövekből áll. Teljesítik az abszorber szerepét, bár az alumíniumból készült légcsatornák még jobban megfelelnének ehhez a szerephez, mivel az alumínium a legjobb hőátadást nyújt.
Az alábbiakban egy diagram látható a levegő-napkollektor modelljének működéséről:
Annak megakadályozása érdekében, hogy a levegő napkollektor becsapódjon az épület elejére, a szerző úgy döntött, hogy a lehető legalacsonyabb szintre állítja, és a fűtési terület növelése érdekében úgy döntöttek, hogy a kollektor hosszát az épület teljes hossza mentén tegyék meg. Így a kollektornak csak két sor csöve lesz, de elég hosszú. Ezt az építkezés során figyelembe kell venni, mivel minden meghosszabbítás vagy telepítés képes a kollektor elsötétítésére, és ezáltal jelentősen csökkenteni annak hatékonyságát. Ebben az esetben a szerző pontos számítást végzett, így még télen is, amikor a nap alacsonyan van a horizont felett, a nap levegőgyűjtője fényben lesz.
Ne aggódjon a kis bokrok miatt, mivel valószínűleg, amikor fel kell fűteni a házat, máris elveszítik lombozatukat.
Mivel a kollektor csövekből áll, amelyek abszorbensként működnek, azokat védeni kell a széltől és más külső hatásoktól, a napfény kivételével. Ezért a szerző úgy döntött, hogy egy dobozba teszi őket. A dobozt nedvességálló 10-16 mm vastag rétegelt lemezből és 20 mm vastag táblákból állítottuk össze. Annak érdekében, hogy ez a doboz ne romoljon el, és a lehető leghosszabb ideig tartson, a szerző az egész fafelületet antiszeptikummal kezelte, és egy festékréteggel borította.
A tervezett terv szerint a 90 fokos szögben lévő átmeneti elemeken keresztül a kollektorcsövek az alagsorban lévő csövekhez vannak csatlakoztatva. Annak érdekében, hogy az otthoni fűtött levegő ne hűtsön utcán, a szerző megpróbálta szigetelni a csöveket.
Annak érdekében, hogy a forró levegő keringjen a rendszeren, egy csatornaventilátort csatlakoztattak a bemeneti csőhöz. A ventilátor be- és kikapcsolásával szabályozhatja a légtömeg mozgását a napkollektor rendszerben.
A szerkezet végső összeszerelése után a szerző festette a gyűjtőt. Úgy döntött, hogy a doboz belső felületét fekete matt, hőálló festékkel festi be. A doboz külső részét szintén feketére festették, de ez nem olyan fontos, és bármilyen színt használhat, amely jobban megfelel otthonának tervezéséhez.
Ezután szemüveget tettek a dobozba, a csöveket beépítve. Ezután a kollektor használatra kész.
A szerző novemberben végezte el az első teszteket, amikor az utcai hőmérséklet körülbelül 8 fok volt. Ennek eredményeként, amikor a ventilátor működik, 130 m3 óránként, és a beszívott levegő hőmérséklete 15 fok, a napkollektor kimeneténél a levegő hőmérséklete 42 fok volt. Decemberben, 2 fokos utcai hőmérsékleten, 16 fok belépési hőmérsékleten, a levegő hőmérséklete a napkollektor kimenetén 38 fok volt.
Ennek ellenére, annak ellenére, hogy egy ilyen rendszer látszólag túl hatékonyan működik, ez sem hiányzik hátrányokkal.
Mivel a levegőgyűjtőt eredetileg korlátozta a magassága, annak területe nem elegendő egy nagy helyiség melegítéséhez. A talajhoz közeli karbantartási munkákat ezenkívül megnöveli. Különösen az eső utáni nyáron meg kell törölni az üveget a szennyeződésektől, télen pedig ügyeljen arra, hogy ne keletkezzen olyan hófúvás, amely eltakarja a levegőgyűjtőt a nap sugarai által, ezáltal csökkentve annak hatékonyságát.
A szerző azonban ezeket a hiányosságokat elfogadhatónak tekinti, mivel a kollektor nem sérti a ház külső kialakítását, és kiválóan alkalmas kiegészítő fűtőkészülékként a ház számára.