Hogyan lehet elrepülni üzemanyag nélkül ... egy pillanat egy örökmozgó gépre ... nos ... nem igazán ...
Mindannyian az alsó részen vagyunk ... természetesen a légkör ... mi a véleményed ...
Tehát ... az 1 cm3-es nyomás valahol 1 kg körüli ... bár ez már az időjárástól függ tiszta időben - jobban nyom, de felhős időben kevésbé ... néhány ember úgy érzi ...
Az Archimedes nem engedi hazudni: van az archimédiai erõ mind a vízben, mind a levegõben. A vízbõl való kilépéshez a búvárok egyszerûen csak egy erõs zsákot vesznek és levegõt vesznek a hengerrõl (ha a búvár nem lélegzte ki a víz összes levegõjét) ...
A légkörben a meleg levegőt (léggömböket) időnként fel lehet használni az emeléshez, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő, felmegy ... gázokat is használnak: hélium és hidrogén ...
A hélium drága, de nem éghető, és a hidrogén nem túl drága, de nagyon éghető ... az a tény, hogy a hidrogén égése során csak hidrogén képződik, nem győzi meg, hogy használja itt ...
Projektem szerint meleg levegő vagy könnyű gázok helyett vákuum használható ...
Természetesen azt mondod, hogy a vákuum ellapítja a labdát, és semmi sem repül ...
Így van, mert a labdának biztonságot kell biztosítani, és könnyű anyagból kell készülnie ... most különböznek egymástól. A "hangerőt" nem rossz a duraluminból előállítani ...
Nem sokat írok a rácsos szerkezetek bonyolultságáról ... Azt mondom, hogy a „kötet” ívekkel is lehet ... belső támaszok ... a lényeg teljesen szoros ...
Miután kiszivárogtatta a labda belső felületét, a levegő nem korrodálódik ... mint a külső felülete, ha magasan repül ...
Egy ilyen golyót nem kell állandóan megtölteni éghető vagy drága könnyű gázzal ... csak szükség esetén pumpálja ki a levegőt ... és ellenőrizze a tömítettséget ...
A "hőgömbhöz" képest egy "vákuumgömbnek" kisebb térfogatra van szüksége (elméletileg), de maga a labda súlya miatt növekszik (gyakorlatilag) ...
Általában a hatékonyság az anyag könnyedségétől függ ... nem feltétlenül készít gömböt, hanem bármilyen más formát is ...
Nem rossz az sem, ha olyan kis vákuumgolyókat készítünk, amelyeket nagy gerendákká kombinálhatunk ... attól függően, hogy milyen súlyt kell felvenni a levegőbe ...
A labda elérheti a 40-45 km magasságot (az emelkedés magasságát és sebességét elvileg vákuumszivattyú szabályozza), és nagyon hosszú ideig ott lóghat (mint a „geostacionárius-sztratoszférikus műholdas”) ...
Ezeket a golyókat (nem szabad összetéveszteni az eladásokkal) fel lehet használni műholdakkal ellátott rakéták bejuttatására a sztratoszférába ... ahonnan könnyebben lehet rakétákat leadni (kevesebb üzemanyag rakétákhoz) az űrbe ...
Kábelfelvonót lehet készíteni 40-45 km magasságra (a sztratoszférában nincs szél - a labda nem robbant fel) ... tetején egy turisztikai megfigyelő állomás található ...